1918. október 29. Ezt a napot Jánosy Ilka élete végéig nem fogja elfelejteni. Aznap szökött el otthonról a nővére, és aznap indult el a nyomozói karrierje. A Monarchia széthullóban, a spanyolnátha kegyetlenül szedi áldozatait, Ilka azonban az idővel versenyt futva, kétségbeesetten próbálja felkutatni Annát. Reménytelennek tűnő vállalkozásában váratlan segítőkre talál egy jóképű rendőrfelügyelő, Eperjessy Ádám, és egy titokzatos apáca, Erzsébet nővér személyében. Lehetséges, hogy Anna szökése kapcsolatban áll Szedlacsek, a veszélyes szélhámos terveivel? És ki a felelős a Vígszínház csinos színésznőinek eltűnéséért? A sodró lendületű krimit olvasva képzeletben bebarangoljuk az egykor Kisvatikánnak is nevezett józsefvárosi Palotanegyedet, a jezsuita templom körüli kis utcácskákat, besurranunk a Szent Szív nővérek kolostorába, a Nyugati pályaudvar királyi várójába, tabáni kiskocsmákba, budai kávéházakba.
„Ki kell mondanunk, hogy igazi professzionális szépirodalmi munkával van dolgunk – ebben a regényben minden a helyén van, a dramaturgiája feszes és tökéletes, az izgalmakat úgy adagolja, hogy egyszerűen lehetetlen letenni, a fordulatok meglepőek, és még akkor is szorítunk a szereplőknek, mikor – szemben a csak a legutolsó bekezdésben lelepleződő gyilkosos történetekkel – valamivel a vége előtt már megtudjuk, ki tett mit és miért. A történet olyan furfangosan csavarodik, mint egy DNS-spirál, és a szerző igyekezete, hogy lehetőleg teljes egészében bemutassa a korabeli életet (a szerkesztőségektől a nőegyleteken át a nyilvánosházakig és a titokzatos és félelmetes tabáni világig, illetve a kor leghíresebb színésznőinek lakásáig, életéig, egyebek mellett a Vígszínház működéséig) egyetlen pillanatra sem válik erőltetetté, kellemetlenné, hanem az olvasó együtt örül a szerzővel, hogy ilyen szépen kieszelte a sztorit, és mégis ilyen sikeresen belesimította a korabeli viszonyokba.” Nagy Koppány Zsolt olvasat.hu https://olvasat.hu/egy-nem-elveszett-lany/
„És nézzünk most két szempontot, amely alapján Kollarits A. Christie könyve és Kondor Vilmos regényei különböznek egymástól. Az egyik abból adódik, hogy Az elveszett lány főhőse törékeny, az ismeretlen nagyvárosban elveszettnek tűnő kamaszlány. Gordon Zsigmond tökéletes ellentéte Ilkának, és nemcsak azért, mert meglett férfi, hanem mert egyáltalán nem az a Poirot-típusú úriember, hanem minden hájjal megkent, kigyúrt, verekedésekbe is előszeretettel belegabalyodó profi bokszoló. Ilkának Gordonhoz képest azonban van egy nagyon fontos képessége, amelyet Kollarits A. Christie kiválóan ábrázol: minden törékenysége ellenére képes leszerelni szinte mindenkit – apácákat és papokat, színészeket, legfőképpen pedig Eperjessy rendőrfelügyelőt. Olyan lány, aki ártatlanságával előbb-utóbb mindenkiből előhív legalább egy kis jóságot. Vele ellentétben Gordon Zsigmond tulajdonképpen egy kiégett macsó, akinek elvei, hite, de barátai se nagyon vannak.” (Részlet Horváth Árpád SJ a könyvhöz írt utószavából)
Történelmi krimi az őszirózsás forradalom idején. Magyar Hírlap, 2024. január 11. Megszöktetett nővére után nyomoz egy vidéki lány a száz év előtti nyomor, bűn és járvány sújtotta Budapesten Varga Klára interjúja
Varga Klára:Ön a régi női írók életét, műveit és korát kutatja. Egy ilyen izgalmas történelmi krimi, mint Az elveszett lány bizonyára sokkal több emberhez eljuttathatja az ön kutatási eredményeinek egy részét, mint bármilyen irodalomtörténeti munka. De vajon mi volt a szándéka a regénnyel?Kollarits A. Christie: Régóta motoszkált már bennem a gondolat, hogy jó lenne a tanulmánykötetek után a fikció világában is kipróbálni magamat, de nem volt hozzá bátorságom. Két éve egy délután megszólalt bennem egy határozott hang: „Na, elég a komolykodásból! Kezdj hozzá a krimihez!” Leültem, és próbaképpen megírtam az első fejezetet. Aztán egyik ötlet hozta a másikat, és a regény elkezdte írni önmagát. Én pedig elkezdtem reménykedni, hogy ez a történet nemcsak számomra lesz érdekes.
Az elveszett felügyelő. Ilka kisasszony 2. nyomozása
Az elveszett felügyelő
1919. április 13. Tombol a proletárdiktatúra Szombathelyen is. Munkáskatonák törnek be Jánosyék nyugodt otthonában, hogy lefoglalják a lakásukat. A vita tragédiába torkollik, Ilkának menekülnie kell. Budapesten ismét találkozik Erzsébet nővérrel, Wetzel Olivér rendőrfogalmazóval és persze annak jóképű főnökével, Eperjessy Ádám felügyelővel. Túszszedések, éjszakai letartóztatások, gyilkosságok tartják rettegésben a lakosságot, ráadásul Kun Béla ismeretlen helyre szállíttatja a Szent Koronát. Miközben Ilka a korona megtalálásában próbál segíteni Eperjessynek, egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A vörösbe borult Budapest utcáit járva követhetjük hőseinket a budai vár páncéltermébe, a Parlament pincéjébe, a Ritz Szállóba betelepült olasz misszióhoz, a József Telefonközpontba, Uitz Béla proletár festőiskolájába. Amikor pedig a Lenin-fiúk elhurcolják Eperjessyt, Ilkának már nem csak a koronát kell sürgősen megtalálnia, hanem nyomozótársát is.
